steksz

Rossz pénz, elvész... Szubjektív válogatás a régmúlt és napjaink legérdekesebb pénzügyi eseteiből. A legnagyobb csalóktól a legkisebb ötletekig.

Portfolio

Kérdezz!

Minden kérdést és véleményt szívesen veszek. ecoblog555@gmail.com

Privát jelzáloghitel

2009.12.25. 23:02 Terrier

Forint vagy euró? Közvetítővel vagy anélkül? Mit és miért vizsgál a bank? Mi lesz ha nem tudok fizetni?

A jelzáloghitel viszonylag alacsony kamatozású hitelfajta. Két dolog kell hozzá: ingatlanfedezet és némi jövedelem, amivel igazolni tudjuk a bank felé a jövőbeni törlesztést.


 

Egy hiteligénylés a következőképpen néz ki:

Kitöltünk egy hiteligénylő lapot, amin számos nem túl bonyolult kérdésre kell válaszolnunk, kezdve a nevünkkel, a jövedelmünkön át a fennálló hiteltartozásainkkal bezárólag. Ha ez megvan, akkor összeszedünk még néhány dokumentumot, mint az ingatlanfedezetünk tulajdoni lapját és alaprajzát, a személyes irataink fénymásolatát, bankszámlakivonatot, munkáltatói igazolást, APEH nullás igazolást. Ha ez is megvan, bevisszük az iratokat a kiválasztott bankba és várjuk az értékbecslőt.


 

A bank két fontos kérdésre keresi a választ.

  1. Tudjuk majd fizetni a törlesztőrészleteket

  2. Ha nem tudjuk, akkor az ingatlanunk eladásából kitelik e a kölcsön.

Az első a fogósabb kérdés. Itt a bank bevételi oldalon tud kalkulálni a hivatalos jövedelmünkkel, de csak akkor ha az bankszámlára érkezik, vagy apeh igazolást hozunk róla. Amennyiben munkaszerződésünk határozott idejű, akkor sok banknál eleve kiesünk, ha pedig túl kis cégnél dolgozunk, esetleg készpénzben kapjuk a jövedelmünket, úgy hogy az apeh igazolással sem tudjuk azt alátámasztani, akkor ezen is elbukhatunk.

A kiadásaink közé mindenekelőtt meglévő hiteleink kerülnek. Ezen felül amennyiben gyerekeink vannak, az szintén csökkenti a hiteltörlesztésre maradó pénzünket. A bank azért kér bankszámlakivonatot hogy kiderüljön a turpisság, ha eltitkoltunk volna valamit.

Amennyiben háromszor annyi hivatalos nettó jövedelmünk van, mint amennyi a törlesztőrészlet lenne, akkor nincs probléma, a legtöbb bankban hitelképesek leszünk.

Több bank próbálkozik vélelmezett jövedelemmel, illetve vagyoni alapú bírálattal. A vélelmezett jövedelemnél a lényege, hogy ha például valaki kétszázezret befizet a számlájára fél éve minden hónapban, akkor hiába van csak minimálbérre bejelentve, a bank is sejti hogy a valóságban ennél többet keres. Vagyoni bírálatban is hasonló a helyzet, ha ott a százmilliós ingatlan, akkor a bank vélelmezi hogy fizetőképesség is lesz mögötte ha csak kisebb hitelt vesz fel az ember.


 

A másik amit megnéz a bank, az ingatlan értéke. Hiába ér szerintünk a szépen felújított békásmegyeri panellakásunk tizenötmilliót, az értékbecslő szava lesz a döntő és ha ő csak nyolcmillióra értékeli, akkor ez az alap. Ebből számítja ki a bank a menekülési értéket, amit a piaci érték 80-90 százaléka. Ha jó helyen lévő tégla lakásról beszélünk akkor több. Ha panelről, vagy kisebb településen van az ingatlan akkor kevesebb. Ha egész kis faluban van a ház ahol még a munkanélküliség is nagy, akkor lehet hogy be sem fogadják fedezetként. Jellemzően 50-85 százalékáig lehet elmenni az ingatlan piaci értékének. A piaci értéket pedig megkapjuk, ha körülnézünk az ingatlan.com-on. Kell keresni néhány hasonló ingatlant mint a sajátunk, venni a legolcsóbbikat és még annak az árából is levonni tíz százalékot. Ez lesz sajnos a reális érték.


 

Ha minden stimmel, lehet menni szerződést kötni a bankba. A kölcsönfelvevő, annak házastársa és minden ingatlan tulajdonos / haszonélvező + házastársaik be kell hogy csődüljenek a fiókba ilyenkor, amennyiben nem magunk vagyunk az egyszemélyes tulajok egyben.

Ezután még el kell mennünk a közjegyzőhöz, aki felolvassa nekünk a hitelszerződésünket majd okiratba foglalja hogy megértettük azt. Erre a banknak azért van szüksége, hogy viszonylag gyorsan kirakhasson minket a lakásból, ha netalántán nem fizetnénk. Végül kell még egy biztosítás és kész is vagyunk.


 

Amennyiben nem szabad-felhasználású, hanem lakásvásárlási kölcsönt igényeltünk, akkor a bank fedezetigazolást ad ki, amiért cserbe egy lemondó nyilatkozatot vár az eladótól és csak ha ezt is megkapja indítja az utalást.


 

A bankok közül jelenleg az Axa, az Erste, az Unicredit, a Ucb, az MKB és az OTP rúg labdába. Sok dologban különböznek. Az Axa rendszere bonyolult, de a de jelenleg a hitelei olcsóak. Az Erste gyors és sok ügyfélnek tud segíteni. Az Unicredit is gyors, van ügyfél akinek csak ez a bank tud segíteni. Az UCB a legjobban kereső ügyfelekre lő ahogy az MKB is.


 

Sokan hitelközvetítő segítségét kérik. Ez ugyan lehet hasznos, de visszafelé is elsülhet. Egyrészt sajnos a közvetítők zöme semmiféle értéket nem tesz hozzá a hitelhez, sőt becsukott szemmel a kedvenc bankfiókjába viszi a hitelfelvevőt, még ha az nem is épp ideális az igénylőnek. Ráadásul ezért még sikerdíjat is kér.

Vannak ugyanakkor normális közvetítők is a piacon, akik valóban a legjobb ajánlatot választják ki és ezért még pénzt sem kérnek.


 

Aki nem ért a hitelekhez, de van ideje, az inkább menjen be három bankba és mondassa el a folyamatot és a költségeket mind a három esetben az ügyintézővel. Mivel 2010 január elsejével új hitelezési kódex lép életbe, könnyen össze fogja tudni hasonlítani az ajánlatokat.


 

Az egyik legfontosabb kérdés a hitelfelvételnél, hogy devizában vagy forintban menjen a kölcsön. Mindkettőnek van előnye és hátránya is.

Forint hitel esetén nincs árfolyamkockázat. Viszont mivel a forint kamatlába magasabb mind az eurónál mind a svájci franknál, a törlesztőrészletünk is több lesz.

Van viszont kamatkockázat, azaz ha megnő a forint kamatlába, akkor a mi havi törlesztőrészletünk is elszállhat. Egy százalékos forint kamatláb emelkedés tíz százalékos havi törlesztőnövekedést okozhat.

A kamatkockázatot euró hitel esetében is futjuk, viszont alacsonyabb a havi törlesztőnk. Ugyanakkor itt euroban / chf-ben van nyilvántartva a hitel, ha tehát meggyengül a forint az eurohoz képest akkor ezzel is nő a havi fizetendőnk. Ráadásul az is előfordulhat hogy felveszünk tízmillió hitelt, majd pár hónap múlva már tizenkétmillióval tartozunk mert meggyengült a forint. Még egy hátránya van a devizahitelnek, az oda vissza váltogatáson is keres a bank, amit csak akkor látunk ha megnézzük a hitel teljes hiteldíj mutatóját (thm) ami az egyéb költségeket is tartalmazza. Ilyen lehet a folyósítási díj – bár ilyen nincs minden bankban – vagy a kezelési költség.


 

A folyósításkori árfolyam lesz a bázisunk devizahitel esetén. Amennyiben a huf / eur árfolyam 280 felett van, akkor az eur, 260 alatt pedig a huf alapú hitel tűnik jobbnak.

Forint hitelek esetén a tíz százalékos thm alattiak, míg devizánál a nyolc százaléknál olcsóbbak számítanak jónak manapság.


 

A jelzáloghitelek törlesztése zömmel annuitásos, ami annyit tesz hogy havonta fix összeget fizetünk, ami az elején nagyobb részt kamatból áll, így kevésbé csökken a tőként. Az idő múlásával az arány megfordul és már nagyobb részt törlesztünk tőkét. Viszont ha a futamidő felénél vissza akarjuk fizetni a maradék tartozásunkat akkor kiderülhet hogy még csak az egyharmadát fizettük vissza a kölcsönnek.


 

De mi történik akkor ha nem fizetünk? A bank ugyanúgy szeretné elkerülni ezt a drámai helyzetet mint mi. Nekik ez azért rossz, mert egyrészt senki sem fizeti meg nekik így a kamatot, másrészt céltartalékot kell képezni a hitel mögé. Ha például egy tízmilliós hitelünk van, amit nem fizetün, akkor még tízmillió forintot kell betolnia a banknak a jegybankba, azaz húszmilliója áll a spájzban anélkül hogy hozamot kapna rá. Ilyenkor vagy ráveszi valahogy az adóst hogy fizessen, vagy eladja az ingatlant.


 

A legrosszabb, amit ilyen esetekben tehetünk, ha struccpolitikát folytatunk. Vagy próbáljuk – ha késve és részletekben is – de fizetni a hitelt, mert a bank érdeke is ez. Ha nem megy, akkor pedig adjuk fel álmainkat és kerítsünk egy vevőt a lakásra, mielőtt a bank kerít, így legalább mérsékelhetjük veszteségeinket. A bank csak azt fogja nézni, hogy a törvényi minimumot és a hitelt fedezze az eladási ár. Jobban jár, aki maga hozza a vevőt.


 

Mindent egybevetve egy jelzáloghitel nem ördöngösség, kis utánajárással könnyen meghozhatjuk a számunkra ideális döntést.

9 komment

Címkék: bank hitel jelzálog

Német piramisjáték Magyarországon

2009.12.16. 20:20 Terrier

Újabb tag a Titánban! - lelkendezett Annamari az ex gyerekorvos. A közönség tapsolt, főleg Bazsi, aki beszervezte az új tagot, lelki szemei előtt megjelent egy köteg tízezres.


 

  • Téged ugye érdekelnek a jó befektetések? Egy részvénykibocsátás esetleg? Tőzsdére is be lesz vezetve!

Így invitált meg Tomi nevű főiskolai évfolyamtársam a Titán Rt titkos gyűlésére. Találkozásunkkor mégis csalódottan mutatott kockás ingemre:

  • Mondtam hogy öltönyt vegyél, így nem fognak beengedni a szállodába. Ez egy exkluzív klub, ide nem jöhet be akárki. Azért is tartják a hotel konferenciatermében.

Mégis azonnal megenyhült, amikor az Aranyhíd sörözőt ajánlottam alternatívaként.

  • Majd én elintézem, te csak ne félj, bejuttatlak.

Ekkora felhajtás után csalódtam, amikor a titkon várt félmeztelen konzumhölgyek helyett kövér, zsíros és izzadó honpolgárokat találtam. Ráadásul többeken nem volt öltöny.


 

A porondot egy kétméteres, magyarul durva német akcentussal beszélő Fritz nevű ember uralta, aki rossz második világháborús filmek náci fő-gonoszaira emlékeztetett. Épp a rendszert magyarázta:

  • Én repülőtérre jönni taxi. Na taxis ember keresni több millió. Már fel se venni fizetése, Bahamákon nyaralni. Akarsz te is Bahamákra nyaralni?

Kérdőn néztem Tomira. Hol itt a részvényjegyzés? Mitől lesz ez bombabiznisz?

  • A társaság nagyon lenni ígéretes. Egy részvény nem leni drága, 150 ezer csak. Cég tervezni tőzsdei bevezetés. A szisztémát érteni?

A szomszédom idegesen fészkelődött. Én kérdően Tomira néztem. Tomi rebegő pillákkal intett türelemre, hamarosan minden kiderül.

  • Mi fizetni nagy jutalék. Aki hozni másik ember kapni 60 ezer forint. Aki hozni másik másik ember kapni 30 ezer. Aki hozni másik másik másik, az is kapni 30 ezer.

De mit csinál a cég, tettem volna fel a kérdést, amikor leesett hogy hisz ez egy pilótajáték. Másik oldalamon ülő szomszédom is hasonló következtetésre jutott. Felháborodottan összesúgtunk. Még hogy minket ide akarnak beszervezni... Szomszédom tíz perc múlva azon kezdett dilemmázni, hogy ha idejében beszáll valaki egy pilótajátékba az mekkorát kaszálhat. Harminc perc múlva őt jelentette be Annamari - a félresiklott gyerekorvos - mint az adott napon a nyolcadik tagot.


 

Tomi félmosollyal a szája sarkán sandított rám. Én felháborodva néztem rá vissza.


 

Az évfolyam nagyobbik részét sikerült elhurcolni a titkos szeánszokra. Jó sokan be is szálltak. Bazsi, aki nem gátlásosságáról volt híres, egymilliót keresett a bulin. Pillanatok alatt „menedzseri” rangig vitte. Tominak a fodrászát és még egy ismerősét sikerült beszerveznie, nulla körül szállt ki. A Titán Rt két hónapot élt meg, ekkor csattant Fritz elnök úr karján a bilincs, miután a rendőrök végigülték a show-t. Igazi részvényt soha nem bocsátott ki, ahogy a tőzsdére sem vezették be. Ami még érdekes, az egyik szervező, egy bankban kontrolling vezetői pozícióig vitte. Tényleg rablóból lesz a legjobb?...

Szólj hozzá!

Címkék: piramisjáték titán csalas

ScienNet: gazdagodjak meg költekezéseidből

2009.12.15. 19:02 Terrier

 - Fordulópontot jelentett az életemben amikor csatlakoztam ehhez a csodálatos rendszerhez - győzködött egy távoli ismerősöm. - Rájöttem hogy menyivel jobb stresszmentesen, kiemelkedő anyagi körülmények között élni és mindezt a ScienNet rendszerének köszönhetem. Mert ugye adva van a cégek marketing költségvetése...

Egy modern piramisjáték-szervező kézikönyv offshore cégalapításával indul, ezzel lehet profitot feketén és átláthatatlanul kimenteni a legsimábban. ScienNet International LLC és ScienNet Holding Ltd a Headmin Kft mögött, ezzel meglennénk. Aztán mlm rendszerre kell még ráhúzni, ami alkalmassá teszi emberek tömeges beszervezésére. Hazudjuk azt hogy a cég nemzetközi, mert az úgy hiteles, hiszen ha máshol működik, a kapzsi magyar sem maradhat ki. Kell még mögé egy álca.


Össze kell szedni egy halom vásárlót meg sok boltot. A vásárlók a boltokban árengedményt kapnak. Ha szimplán ennyi lenne a rendszer, az akár legális is lehetne. Viszont nem lenne sikeres.


A ScienNet-nél a visszatérítéseket nem az kapja aki elkölti, hanem az is, aki a piramisban felette áll, a vásárlót – közvetlenül vagy közvetve - beszervezte.

A visszatérítés viszont nem olyan sok, így még egy csavar szükséges: az előleg / foglaló / előjog. Ha befizet a tag egy nagyobb összeget a rendszerbe, máris egyből a piramis egyik csúcsára kerül. A piramisjátékhoz már csak egy apróság hiányzik, a kifizetéseket az új belépők előleg / előjog pénzéből lehet kifizetni.


 A szisztéma átláthatatlansága miatt a palimadarakat lassú tűzön kell megsütni. Először mutassunk rá szerencsétlen kívülálló jelenlegi ostoba helyzetére. Eegész nap csak dolgozik, a stresszben tönkremegy az élete. Bezzeg mi tartunk pár előadást a rendszer nagyszerűségéről és élünk mint hal a vízben. Hisz a cégek rájöttek, könnyebb a Scinettel / Lyonesse-el leszerződni, mint milliárdokat kidobálni az ablakon. Az új tag belép.
 

A milliók viszont csak nem jönnek. Nem elég korán szálltál be a rendszerbe ugye. Jókor jó helyen kellett volna lenni. Sebaj van megoldás. Fizess foglalót / előleget, pénzeddel juss előre a rendszerbe és gyűjts magad alá minél több tagot. Ha már több százan tartoznak alád, és a jogaid is meglesznek a rendszerben, hidd el kemény munkával milliomos leszel. Aki elég korán szállt be, heti félmilliót is hazavisz, de közepesen teljesítők is kapnak heti kétszázezret. Csak sokat és ügyesen kell hozzá dolgozni, jól kell szervezni.

 

A gond az, hogy az árengedmény amit a konkrét vásárló kap alig valami. Egy százalék jár azonnal, és még másfél százalék kilencmillió forint elköltése után. Persze kilencmilliót még az igazi hard vásárlók sem költenek el évek alatt sem, így a pénz nagy része csupán virtuális. Ráadásul ennyit a pontgyűjtő kártyák is hoznak.
 

Nézzünk egy konkrét példát. Vásárolok 10 ezer forintért a közértben. Kapok 1 százalék azaz 100 forint jóváírást. A felettem álló két szint is kap 50-50 forintot. Ezen felül még sok sok vásárlás és lesz egy jogom, amiből viszont 60 kell a nagy ködös valamihez.

De sebaj erre is van megoldás, a kulcs, a foglaló, ha 10 ezer forintot befizetsz, kapsz egy jogot. Mivel hatvan jog a kanaszta, hatszázezer forintodba kerül 131 .600 forintmegszerzése. Jó üzlet.

A hatszázezredet elvileg levásárolhatod. Gyakorlatilag nem. Ahhoz ugyanis hogy levásárold, 99 százalék készpénzt kell mellé tenni. Azaz egy tízezresed kiszedése 990 ezer forintos vásárlással lehetséges. Csupán hatvanmilliót kell költeni és máris nálad a haszon. Az alaptőke visszaszerzéséhez pedig még ötször ennyit, 360 millióért kell csak vásárolni és nyertél több mint húsz százalékot. Tényleg zseniális.
 

A kifizetések vásárlási utalványok formájában történnek, adófizetés nincs. Pedig ha elvileg pénzt lehet keresni vele, akkor bizony adót is kellene fizetni.

 

A tisztánlátást gátolta a scientológiai egyház vonal, ami miatt a kurucosok célkeresztjébe került a vállalkozás, ezzel szolgáltatva nekik némi legitimációt. Pedig már legalább egy éve közszájon forgott, hogy a rendszer egy piramisjátékot rejt magában.
 

A sciennetnek 12 ezer termékpartner és 440 ezer vásárló dőlt be. A cég számláin 1.6 milliárd forintot foglaltak le, amiből az apeh 960 milliót máris elvitt, de a játékon meggazdagodó elitet is fel kívánja keresni, a cégvezető L. Zsolt luxusautója is zár alá került. L. Zsolt találta korábban ki a hasonló elven működő gyémánt-business-t is. Csak azt nem értem, hogy miért nincs évek óta rács mögött.

11 komment · 1 trackback

Címkék: piramisjáték csalas sciennet

A Fundamenta ügynök piramisa

2009.12.13. 22:40 Terrier

Fantasztikus ötlete támadt Józsa András Zoltánnénak, a  Fundamenta debreceni üzleti igazgatójának egyik nap. Kitalált egy mesét, miszerint a Fundamenta vezetőinek van egy belső számlája, ami után évi száz százalékos kamatot lehet kapni. Három hónapra 27 százalékos a hozam, de már egy hónap után is jár tíz százalék. Józsáné pedig annyira empatikus, hogy még ismerőseinek is segít, az ő pénzüket is megfialtatja a csodaszámlán.

 

Talán vissza először vissza akarta adni a pénzt, aminek átvételéről számlát adott, amit saját maga írt alá. Később már az új belépők befizetéseiből fizette a régiek hasznát, gondolván hogy az Úr majd csak megsegíti valahogy. Több mint 70 milliót szedett így össze környezetétől.

 

Az Úr nem segítette meg, pedig egy papot is bepalizott. Jött a hideg zuhany, csodák és csodaszámlák nincsenek, eltűnt a 70 millió. Józsánénak se háza, se vagyona csak egy Mir Mur nevű férje van papíron.
 

A Fundamentát viszont beperelték a károsultak, és a pereket részben meg is nyerték. Mindenki visszakapta pénzének nagyobbik részét Csiki Péter bíró döntése alapján.
 

A bírói döntés remek kiindulási alap lesz további csalások elkövetéséhez. Józan ésszel a felelősséget a csaló és a károsult együttesen kellett volna hogy viselje.

Szólj hozzá!

Címkék: csalas fundamenta

Lebed: 14 évesen csaló és tőzsdemilliomos

2009.12.10. 00:59 Terrier

„Sok srác baseball kártyákkal kereskedik, én nagyobb fantáziát láttam ebben.” A 800.000 $ azt bizonyítja igaza volt a gyereknek. „Büszke vagyok a fiamra” Így az apa.


 

Johnatan Lebed 14 évesen kezdte. Autót még nem vezethetett volna, szeszes italt nem szolgálnak ki neki. Apja internetes számlája mögött viszont rejtve maradt. Rosszabb napjain csak 16 ezer dollárt keresett. Ha jobban ment neki akkor ötször ennyit. Fekete pénztárcája legenda lett a Cedar Goove-i gimnáziumban, ugyanis mindig tele volt.


 

Lebed stratégiája egyszerű volt. Jelentéktelen részvényeket vásárolt, amelyeknek az árfolyamát pár kötéssel meg lehetett mozgatni alacsony forgalmuk miatt. Ezután az interneten pletykákat kezdett terjeszteni a cégekről, indokolván egy jövőbeli őrületes áremelkedést. Amikor az álhírei következtében valóban megemelkedett a részvény értéke, eljött az idő a kiszállásra.


 

Az induláshoz kapott 8.000 dollárt az apjától. Hamarosan rájött hogy a kisebb részvényekben van a fantázia. Létrehozott az interneten egy site-ot, ami kifejezetten ezekre a papírokra fókuszált. Híreket és pletykákat közöl ebbe a kategóriába tartozó cégekről, az oldal látogatottsága pedig hamarosan meghaladta az 1500 főt. Arra is rájött, hogy még a magukat profinak gondoló befektetők is könnyen befolyásolhatóak, képtelenek egyedül döntéseket hozni. Aki részvényt vesz, az érzéseket vesz, és a brókertől az elemzőn át a tanácsadóig, mindenki manipulál egy kicsit. „A Qualcomm részvényei több ezer százalékot emelkedtek annak idején. Az áruk 25 dollárról indult és 156 $-nál Paine Webber a Walter Piecky elemzője még erősen vételre ajánlotta a papírt. Nemsokára 800 dollárt ért, pedig számszakilag semmi sem indokolta ezt. Később össze is csuklott az árfolyam.”


 

Minden részvény gondos kiválasztás előzött meg, Lebed igyekezett minél több információt összegyűjteni a cégről, utána olvasott az interneten, a szaksajtóban, a CNBC értékpapír híreit sosem hagyta ki. Direkt a legkisebb tőzsdén jegyzett cégekre (small cap) specializálódott, olyanokra amelyekről nehezen hozzáférhető az információ. Megpróbált valóban alul értékelt részvényeket kiválasztani. Ezután több száz üzenettel árasztotta el az interneten a szakfórumokat számtalan álnév alatt. Konkrét pénzügyi adatokkal megspékelt commentjeit szívesen fűszerezte a „leg alul-értékeltebb részvény” vagy a „kétszáz százalékos áremelkedés előtt álló értékpapír” szófordulatokkal.

„Topic cím: A valaha volt leg alulértékeltebb részvény

Az FTEC ki fog törni! Jövő héten robbanni fog az árfolyam...

Ma 2.5 dollárt ér a papír. Nagyon rövid időn belül 20 dollárt várok tőle. Elmondom miért.

A cég árbevétele idén nagyon óvatos becslés alapján is 20 millió dollár lesz. Ebben az iparágban egy átlagos vállalat 3,45-ös árfolyam/árbevétel aránnyal működik. Az FTEC 1.57 millió részvényére levetítve mindez 44 dollárra értékelné a vállalat részvényeit.

Nagyon is lehetséges hogy hamarosan 44 dolláros árfolyamot fogunk látni, de maradjunk csak kifejezetten konzervatívak... A rövid távú célárfolyamom az FTEC-re csak 20 dollár!.

Az FTEC vezetői nagyon elfoglaltak. Óriási üzletekről hallani, amiken dolgoznak. Amit a hír napvilágot lát, jóval magasabb szintre mozoghat el az árfolyam.

Nagyon alacsony kockázatot látok az FTEC részvények vásárlásában ezen a piszkosul alacsony áron. AZ FTEC hatalmas nyereséget termel, mégis a könyv szerinti érték alatt forog!!!”


 

A Firetector cég részvényeit 2.45 dolláros árfolyamon vásárolta például meg. Internetes pletyka-hadjáratában 20 dolláros árfolyamot valószínűsített. 21.45 dollárnál szállt ki. Máskor nagyobb téttel szállt be: a Manchester Equipment papírjait 200.000 dollárért vásárolta meg, és 250.000 dollárt ért a pakett, amikor eladta őket.


 

Az amerikai tőzsdefelügyelet két évig figyelte a tranzakcióit, míg végül kiszúrta. Az ifjú Lebed szerint jogtalanul: „Sosem publikáltam hamis információkat” Véleményével többen egyetértenek , egy részvény pozitív megvilágításba helyezése nem feltétlenül bűn. Brókerek sem dolgoznak másként.

A srác apja is osztja ezt az álláspontot, szerinte fia ártatlan:”De hisz nem autók kerekeit lopta el, vagy a garázs mögött füvezett, hanem keményen megdolgozott azért a pénzért.

Ha már autó, a papa csak tudja, egy új 40.000 usd értékű Mercedes terepjáró áll a garázsában, hála a fiának.


 

Az amerikai tőzsdefelügyelettel Jon végül peren kívüli egyezséget kötött: 285.000 dollárt fizetett vissza, alig több mint félmilliót tarthatott csupán meg. Százmillió forintnak megfelelő összeg... nem is rossz egy gyerektől, aki alig múlt 14 éves.

 

(a történet még a 2000-es évek legelejéből való)

1 komment

Címkék: érdekesség részvény manipuláció tőzsde csalas portfolioblogger

A déltengeri buborék

2009.12.06. 22:49 Terrier


Hogyan tízszerezzük meg cégünk értékét pár hónap alatt? A módszert azóta is követik néhányan.

 

A Brit Déltengeri Társaságot 1711-ben alapították meg, abból a célból, hogy a dél-amerikai brit gyarmatokkal folyó kereskedelmet egy kézbe fogják össze. Bevált mintát követtek, mivel Angliában akkoriban már jó száz éve sikerrel működött a Kelet Indiai Társaság, amely Ázsiában volt kereskedelmi és részben katonai nagyhatalom. Az alapítók között feltűnt Robert Harley a király kincstárnoka, ami megalapozta a cég későbbi remek viszonyát a brit királysággal.

 

Egy gond volt csak, Angliának sosem lettek dél amerikai gyarmatai. Az angolok ekkor épp a spanyolokkal háborúztak, részben pont dél amerikai gyarmatokért. A háborút lezáró Utrechti béke azonban spanyol fennhatóság alá vonta a kereskedelmet, így a Déltengeri Társaságnak csupán morzsák jutottak. Évente egy kereskedelmi hajót indíthatott a térségbe. A befolyásos alapítók révén azonban a Társaság szerződést kötött Angliával, átvállalva az ország – háború miatt felduzzadt – államadósságából 10 millió fontot. A megállapodás értelmében, az állam fix hat százalékos kamatot fizetett a Déltengeri Társaságnak az államadósság finanszírozásáért cserében. A cég részvénykibocsátással teremtette elő a fedezetet.

 

A cég részvényei két okból kifolyólag is vonzóak lehettek:

  • biztos bevétel az államtól fix kamatra.

  • az ígéretes dél-amerikai projekt.

Mindez a mostani hozamgarantált termékekre emlékeztet, ahol biztosan kapok egy bizonyos hozamot, extrát pedig esetleg. Valóságban azonban a tortából kicsiny szelet jutott csak a Társaságnak. Pedig az akkori piaci legjövedelmezőbb üzletágában, a rabszolga-kereskedelemben utaztak az Asiento szerződés (a spanyolok és a britek felosztották a jogokat) alapján. Éves szinten 4 800 nyugat afrikai rabszolgát adhatott el a cég a spanyoloknak, és működésének 25 évében 30 000 rabszolgát juttatott át élve Dél Amerikába. Ezen a vonalon magas volt a haszonkulcs. Egyrészt egy rabszolga beszerzésének költsége igen alacsony volt, a törzsi vezetők sokszor pár üveg whiskyért egész falukat dobtak oda az európaiaknak. Másrészt keresték is az erős rabszolgákat, a gyorsan terjeszkedő cukornád ültetvényeken kellett a sok dolgos kéz. Csak sajnos a spanyolok a haszon egy részét lefölözték.

 

 

A Déltengeri Társaság vezetősége ezután elkezdett nagyban játszani. 1719-ben felfújták a céget azzal, hogy kapcsolataik révén újabb 31 millió font került át hozzájuk az államadósságból, de már csak 5 százalékos rögzített hozammal. Ezután számos pletykát kezdtek terjeszteni arról, hogy a Dél Amerikai kereskedelem mennyire ígéretes, és mekkora nyereségre tehet szert belőle a cég. Mivel az inkák kincsei akkoriban még viszonylag friss élménynek számítottak, ráadásul az információk ellenőrzése meglehetősen nehézkes volt – több hónapig tartott egy hajóút a térségbe - a pletykák hatottak. A cég ráadásul 70 millió fontos királyi hitelkeretet is kapott a terjeszkedés előmozdítására, ami szintén bizalmat gerjesztett a vevőkben.

Az áttörést viszont azzal érte el a Társaság, hogy külön vip listája volt a legbefolyásosabb britekből, akik között számos miniszter is akadt. Ezeknek a személyeknek ingyen adták saját részvényeiket, amiket – később már a megemelkedett árfolyamon – visszavásároltak tőlük. A csókosoknak így befektetett tőke nélkül csak a haszon jutott. Hálából ez a befolyásos kör mindent megtett a részvény népszerűsítése érdekében. Részben ezt a modellt követte amúgy jó négyszáz évvel később Princz Gábor a Postabankban. Ráadásként – a további növekedést fűtve - a Déltengeri Társaság újonnan kibocsátott részvényeire hitelt is adott az azokat lejegyző polgároknak.


 A Déltengeri Társaság egyfajta pilóta-játékként működött, az új beszállók tőkéjéből fizették korábbi részvényesek hasznát, külön figyelmet fordítva a hangadóként funkcionáló elitre.


A Társaság részvényei 1720 januárjában 128 fontot értek, februárban már 175-öt. Márciusban már a cég kezelte az államadósság négyötödét az árfolyam pedig átlépte a 330 fontos szintet. Májusban az áremelkedés már a teljes tőzsdét magával rántotta, a cég részvényei pedig immár 550 fontot értek. A tőzsdén akkora volt az eufória, hogy volt olyan részvénytársaság, amely már azzal is sikert ért el, hogy bejelentette, különösen előnyös vállalkozásra készül. Az árfolyama anélkül emelkedett, hogy elmondták volna mihez is akarnak kezdeni. (A történelem itt is ismételte önmagát, a dotkom válság idején 2000-ben ugyanígy történt egy Nasdaq céggel.) Júniusban törvénnyel erősítették meg a Társaság jogait, egy részvény pedig immáron 1050 font sterlinget ért.

 

Munka nélkül sok pénzt keresni mindenki szeret, így ekkorra felfigyeltek a mesés gyarapodásra a társadalom szegényebb rétegei is. Mindenki részvényt vett, sokan eladósodta miatta, hiszen azt látták, hogy a szerencsések, akik korábban már vásároltak a részvényekből, időközben zsírosra gazdagodtak. A részvények mögött azonban nem állt valós teljesítmény, augusztusban megjelentek a piacon az eladók, a részvény ára 800 font alá esett, aki hitelből vett, annak el kellett adnia a papírokat, mivel nem tudta fizetni a hitelt. Szeptemberre már csak 150 fontot ért egy részvény.

Csak azért nem estek tovább, mert a Brit Nemzeti Bank és a Kelet Indiai Társaság megtámasztotta a részvény árfolyamát. A krach teljes összeomlást idézett elő a tőzsdén.


A krízis I György király helyzetét is megrengette, a Társaság viszont megtarthatta az államadósság kezelését, ugyanakkor a buborék kipukkadása évszázados tanulságul szolgálhat.

Nem azért veszünk részvényeket, mert a szomszéd már keresett rajtuk - ugyanis úgy a csúcson szállunk be – hanem azért, mert ténylegesen növekvő teljesítményt sejtünk a cég mögött.

 

Az üzleten állítólag 20 000 fontot vesztő Sir Isiac Newton talán magára gondolt amikor kijelentette: Ki tudom számítani hogy merre mozognak a csillagok, de azt nem hogy mennyire bolondok az emberek.

Szólj hozzá!

Címkék: anglia politika gazdaság pénz befektetés érdekesség abszurd tőzsde csalas

Aranykor?

2009.12.05. 15:06 Terrier

 
Csúcson az aranyár. Akkor adjuk el? Vagy épphogy most vegyünk?
 

Idén szeptemberben átlépte az arany ára az 1.000 doláros árfolyamot, pár napja pedig már az 1.200 dolláros szint felett is járt. Mire föl a hirtelen emelkedés, és meddig tarthat még?


 

Az arany évezredes befektetési célpont, mert nincs elég sok belőle ahhoz hogy mindenkinek jusson, de elég sok van belőle ahhoz hogy széles körűen elérhető legyen. Hármas célzattal keresik:

  • Ékszerek ideális alapanyaga

  • Jegybankoknál szinte kötelező tartalék

  • Spekulációs célpont


 

 

Az áremelkedést az utóbbi (kettő?) okozza. E nélkül – ha csak az ékszerészek vásárolnák - valahol 300-500 dollár körül lenne az ára. Két oka is van, hogy sok befektető az aranyra fogad:


 

Még nem vagyunk teljesen kint a gazdasági válságból, komoly problémák idején pedig mindig megnő az arany jelentősége. A részvények kockázatosak, emlékezzünk csak 2009 tavaszára amikor az Otp az 1300 forintnál is olcsóbb volt. Sok cég bármikor lehúzhatja a rolót. A kötvények nem fizetnek szinte semmit, hisz a pénz ide menekült a részvénypiacokról, pedig mind a vállalati mind az államcsődöknek megnőtt az esélye. Marad az arany.


 

Van egy másik oka is annak, hogy sokaknak az arany lett a kedvence: az inflációs veszély. A legtöbb fejlett ország végzetesen eladósodott. Az Usa költségvetése lukasabb egy agyonhordott zokninál, Európában az angolok, az írek és a spanyolok is két számjegyű éves hiánnyal küzdenek, de szinte minden fejlett országban jelentősen tágult a költségvetési luk. Ezt pedig a legkönnyebben inflációval lehet eltüntetni. Elad az adott ország egy halom állampapírt, időre vissza is fizeti, csak már nem ér annyit az eur, usd vagy gbp, hiszen elvitte az infláció a hozamot.


 

Sok jegybank is hasonlóan gondolkodik, ők aktív vásárlóként is felléphetnek a piacon, főleg mivel ezen a szinten már nem érdemes beszállni az állampapírokba, így a nagy felhalmozó ázsiai jegybankok is az arany felé fordulhatnak. Ha pedig Kína a milliárdjaival megindul...


 

Az arany áremelkedése tehát logikus, de meddig tarthat? Amennyiben vége gazdasági válságnak, már csak az inflációs veszély miatt érdemes aranyat venni, ha pedig a pénzromlástól való félelmek is alaptalannak bizonyulnak, kiderülhet hogy lufit fújt az aranypiac, és leeshet az arany ára, mégpedig nagyon. Öt éve a jelenlegi szint harmadánál kolbászolt évekig az árfolyam, valószínűnek tűnik hogy hosszabb távon jelentős csökkenést várhatunk.


 

Egy ideig tehát még tarthat az arany story, aztán kipukkad a lufi. Ha aranyat veszünk stop lossal tegyük, azaz állítsunk be egy szintet ahol akkor is eladunk ha veszítenénk hogy elkerüljük a még nagyobb bukást.


 

Befektetési célú aranytömböt viszont nem érdemes vásárolni, maximum ha valaki világvégét vizionál. A befektetésiarany oldalon például egy uncia 237.500 forintba kerül. A tőzsdén pillanatnyilag egy uncia arany 1160 dollárt (210.000 Forint) ér ami azt jelenti, hogy 10-15 százalék a különbség a tőzsdei ár és a forgalmazási ár között. Ha visszaváltáskor is hasonlóval számolunk, akkor már 25 százaléknyi arany drágulás esetén vagyunk nullán azaz1450 forintos aranyárnál – a legoptimistább elemzők vizionálnak ennyit - még nem kerestünk semmit se.


 

Akkor már inkább ezt vagy ezt érdemes megnézni.

Szólj hozzá!

Címkék: politika gazdaság bank pénz befektetés érdekesség arany kristálygömb

Az állampapír és az alapkamat

2009.12.05. 07:48 Terrier

Ez a tuti? Csak nyugdíjasoknak? Mikor lehet bukni rajta?

 
Az állampapír az egyik legegyszerűbb befektetés. Kölcsönadjuk a pénzünket az államnak, aztán előre meghatározott hozammal visszakapjuk azt. Elvileg nincs kockázat. Gyakorlatilag van, kettő is.
 
Egyrészt mi történik akkor, ha az állam nem akar fizetni?! Meg nem tudom veretni a cimborákkal. Hogy hajtom be a pénzem. Sajnos államcsőd esetén baj van, bukhat a befektetésem. Argentínában az ezredforduló környékén volt erre példa. De az is gond ha annyira felpörög az infláció, hogy mire megkapom a pénzem már semmit sem ér. Erre 46-ban Magyarországon volt példa.
Van egy takarék-betétkönybem abból az időből, egy tanító szorgalmasan fizetgette be a pengőit a bankba éveken keresztül. Aztán megkapta az ellenértékét, 46 fillért. A pengő semmit sem ért már.
 
Az alapkamat az egyik legfontosabb irányszám, azt jelzi, hogy mekkora a kockázatom hogy nem kapom vissza a pénzem. Ha magas a kamat, akkor nagy a kockázat.
Ennél is fontosabb viszont hogy mire számítunk, csökkenni fog a kamat vagy emelkedni.
Ha például veszünk egy ötéves állampapírt, 10 százalékos hozammal, majd felemelkedik a hozam 12 százalékra, akkor jól jártunk vagy rosszul? Sajnos utóbbi. Mivel már bárki 12 százalékon kap a mi állampapírunkból, nem kell neki a mi vacak 10 százalékosunk, hacsak nem adjuk olcsóbban. Azaz az öt év előtt eladjuk, lehet hogy más a tőkénket sem kapjuk vissza, pedig állam bácsi nem csőrölt be. Ha viszont az ország helyzete javul, csökken a nemfizetés kockázata, akkor eshet a kamatláb, ez pedig jót tesz a mi kis állampapírunknak. Hiszen már csak 8 százalékos hozammal lehet állampapírt venni, nekünk pedig 10 százalékosunk van. Azaz ha idő előtt kiszállunk, még többet is kereshetünk mint 10 százalék.
 
Állampapírokat két nagyobb részre osztjuk: az éven belüliek a diszkont kincstárjegyek(dkj), az éven túliak az állampapírok. A dkj egyszerű eset, lejáratkor mindig száz százalékot fizet, míg mi csökkentett – diszkont áron vesszük meg. Ha például 90 százalékon vesszük meg, az azt jelenti hogy egy 10 000 névértékű papírért 9 000 forintot adunk, ha pedig lejárt 10 000-et kapunk érte. Az államkötvény már bonyolultabb, ugyanis évente egyszer ezen felül hozamot fizet, tehát egyrészt megvesszük pl 9500 forinton a 10 000-es papírt, és évente kapunk 500-at + lejáratkor 10 000-et.
 
Az állam az állampapírokat úgynevezett aukciókon bocsátja ki. Ezek lényege hogy minden szereplő – pl bankok – adnak egy árat és egy összeget. Pl a CIB Bank venne 3 hónapos dkj-ből 4 milliárdnyit 6,5 százalékos hozammal. Az államnak a minél alacsonyabb hozam a jó, így ha volt aki 6,5 százaléknál alacsonyabb hozamra is elviszi a papírjait akkor annak adja. Ha nem, akkor megkapja a CIB. A bankok ezeket az értékpapírokat adják tovább a kuncsaftjaiknak rárakva a maga kis haszonkulcsát. Pl a CIB 6,1 százalékon adja tovább Géza bácsinak a papírt, a különbözetet meg zsebre vágja.
 
Állampapírból inkább a hosszabbtávú a jó, az is akkor ha kamatcsökkenésre számítunk. Aki például idén tavasszal bevásárolt hosszú távú állampapírból, az most ül a 13 százalékos hozamú befektetésein és röhög a mostani 6-7 százalékos ajánlatokon.

Szólj hozzá!

Részvények

2009.12.04. 17:17 Terrier

Hogy lehet ezen keresni? Mi ebben a jó? Mik a veszélyek?

A OTP részvényei 2009 március hatodikán 1232 forintot értek. A mai nap 5648 forintot. Háromnegyed év alatt aki betett egymilliót, az majdnem ötmilliót szedhetett ki.
A Phylaxia 2009 június 18-án 176 forintot ért, ma pedig csak 91-et. Fél év alatt ebben az esetben az egymillióból ötszázezret csináltunk volna.
 
Tegyük fel hogy alapítunk egy céget, ami igen sikeresen működik. Plusz pénz kéne a terjeszkedéséhez, de hitelt nem szeretnénk felvenni. Ilyenkor jöhet szóba a tőzsdei bevezetés, amikor egy sereg adatot teszünk nyilvánossá a cégről – hogy a befektetők el tudják dönteni, hogy most tényleg jól megy nekünk vagy csak át akarjuk őket verni – majd egy bizonyos jegyzési áron megpróbálunk eladni a részvényeink egy részét. Ez nekünk, mint cégtulajoknak elvileg jó, hiszen megtartjuk a többségi részesedést, amit eladtunk, az úgyis olyan sok kézben lesz, hogy a cég életébe beleszólni nem fog tudni Géza bácsi meg Mari néni. Viszont ha sikeres a cég, és a későbbiekben még jobban működik, akkor Géza bácsi a részvényét, amit megvett mondjuk ezer forintért el fogja tudni mondjuk ezerötért és boldog lesz, mivel sokszorosát kereste ahhoz képest amit bankbetéttel tudott volna.
 
Részvénnyel ugyanakkor bukni is lehet, ha szépen csődbe megy a cég, akár minden pénzünk is odaveszhet. Ugyanakkor mivel a gazdaság az elmúlt párszáz évben fejlődött, összességében az emberek mind gazdagabbá váltak, hosszú távon az járt jól, aki részvényt vett, szemben azzal aki biztosra ment és mondjuk a bankbetétet választotta.
 
Részvényt venni egy nagyon speciális piacon – a tőzsdén - lehet. Ehhez egy banknál, vagy brókercégnél kell értékpapírszámlát nyitnunk – az értékpapírszámlán különféle értékpapírokat lehet tartani, mint a részvény, kötvény, állampapír, pénzt pedig a bankszámlán – majd egy tőzsdei megbízást adnunk. A megbízásnál meg kell adnunk hogy milyen áron, milyen részvényt és abból hány darabot akarunk venni. Eladásnál ugyanez fordítva.
 
Részvényekkel kétféleképpen kereshetünk pénzt: ha a cég nyereséges, akkor az igazgatótanács eldönti, hogy a nyereséget bent hagyják a cégben, mert például terjeszkedni akarnak, vagy kifizetik a részvényeseknek. Utóbbi esetben, megjelenik a számlánkon az osztalék. Ez általában nem túl sok egy részvény értékéhez képest, de azért valami.
Az igazi kaszálás viszont a részvény árfolyam emelkedésekor jöhet el. A OTP részvényei például 2009 március hatodikán 1232 forintot értek. A mai nap 5648 forintot. Háromnegyed év alatt aki betett egymilliót, az majdnem ötmilliót szedhetett ki.
Persze pont az a szép ebben a játékban, hogy előre nem tudjuk hogy melyik részvényen fogunk keresni és melyiken bukni. A Phylaxia például 2009 június 18-án 176 forintot ért, ma pedig csak 91-et. Fél év alatt ebben az esetben az egymillióból ötszázezret csináltunk volna.
Az hogy egy részvény sokat ér vagy keveset relatív. Mindig a kibocsátáskor határoznak meg egy címletet. Elképzelhető hogy egy részvényt százezres árfolyamon bocsátanak ki, majd leesik az ára negyvenezerre. Egy másikat százforintos áron bocsátanak ki, majd felmegy az ára 300 forintra. Nem azt kell nézni hogy mennyi a névértéke (azaz kibocsátáskori értéke) az részvénynek, vagy hogy egy darab mennyibe kerül, hanem azt hogy mit várunk tőle. Ha arra számítunk hogy később jobban fog menni a cégnek, akkor vegyünk belőle. Mindig a százalék az érdekes hogy mennyit változik az árfolyam.
 
Az árfolyamokat legalább négy dolog befolyásolja.
-         Egyrészt a világpiaci hangulat. Mivel Magyarország kis ország, a külföldiek pedig nagy számban üzletelnek itt, ha a világpiacon a nagybefektetők be vannak tojva és úgy döntenek hogy mindent eladnak, akkor az árak esni fognak, ugyanis sok lesz az eladó és kevés a vevő. Ha tehát amerikában egy nagy fejes böfög valami rémisztőt, akkor az az egész világon pánikot válthat ki sokszor akár önbeteljesítő jóslatként. Hiszen ha a nagykutya megijedt, akkor tudjuk hogy a többiek is meg fognak, azaz adjunk el még most amíg nem késő.
-         Másrész az országról érkező hírek. Ha azt hallják a külföldiek, hogy ezzel a fránya Magyarországgal már megint gond van, túl sokat költünk, ismét ostobák a politikusaink, akkor hajlamosak átcsoportosítani a pénzeiket nyugodtabb országokba, azaz eladnak, az árak meg esnek. Ha viszont jók a hírek, akkor jöhet a kánaán.
-         Harmadrészt az adott szektor is fontos. Amennyiben aznap épp baj van a bankokkal, mert már megint becsődölt kettő, akkor sok nagybefektető dönthet úgy hogy elad minden bankrészvényt, akár érintve volt a csődben akár nem. És persze a fordítottja is igaz, ha egy bank rekord nyereségről ad számot akkor a többi ára is emelkedhet, még ha aznap nem is történt vele semmi különös.
-         Végül az adott cég hírei is fontosak lehetnek. Ha kiderül hogy az új kutatás bejött és ömlenek a nyereség milliók a cégre, akkor az besegíthet az árfolyam emelkedésnek és fordítva. Néha pedig eksztrém körülmények is okozhatnak áremelkedést, például ha egy konkurens cég kezdi el vásárolni a részvényt, ezzel növelve azok számát akik venni akarnak, ami áremelkedést okoz.
 
A részvények közül a legnagyobb cégek részvényeit blue chipeknek hívják, ezek a legkevésbé kockázatosak, mivel nagyok, nehezebben mozog az árfolyam akár fölfelé akár lefelé. Kisebb a kockázata egy csődnek, de arra is csekélyebb az esély hogy egy nagy buli bejön. Kisebb cég könnyebben nő dupla akkorára mint egy nagyobb. Ha kisebb céget választunk, nagyobb a rizikó.
Magyarországon négy nagy tőzsdei cég van: Otp, Mol, M Telekom (T-com), Richter. A legkisebb részvények közül pedig a Phylaxia, az Econet és a Humet a spekluánsok kedvence.
 
Ha részvényt szeretnénk venni, nem árt a stratégiai érzékünkre játszani. Találjuk hogy móhogy melyik ország, melyik szektora lesz a jövőben a nyerő és e szerint építkezzünk. Ha például az a sejtésünk, hogy Kína a jövében még erősebb lesz és a bankok is egyre nagyobbra híznak, akkor vegyünk kínai bankrészvényt. Ha azt gondoljuk, hogy mivel egyre több az öreg, és egyre több gyógyszert fognak fogyasztani, akkor vegyünk például a magyar Richter részvényeiből.

Szólj hozzá!

Címkék: befektetés részvény otp tőzsde profit phylaxia