steksz

Rossz pénz, elvész... Szubjektív válogatás a régmúlt és napjaink legérdekesebb pénzügyi eseteiből. A legnagyobb csalóktól a legkisebb ötletekig.

Portfolio

Kérdezz!

Minden kérdést és véleményt szívesen veszek. ecoblog555@gmail.com

Az állampapír és az alapkamat

2009.12.05. 07:48 Terrier

Ez a tuti? Csak nyugdíjasoknak? Mikor lehet bukni rajta?

 
Az állampapír az egyik legegyszerűbb befektetés. Kölcsönadjuk a pénzünket az államnak, aztán előre meghatározott hozammal visszakapjuk azt. Elvileg nincs kockázat. Gyakorlatilag van, kettő is.
 
Egyrészt mi történik akkor, ha az állam nem akar fizetni?! Meg nem tudom veretni a cimborákkal. Hogy hajtom be a pénzem. Sajnos államcsőd esetén baj van, bukhat a befektetésem. Argentínában az ezredforduló környékén volt erre példa. De az is gond ha annyira felpörög az infláció, hogy mire megkapom a pénzem már semmit sem ér. Erre 46-ban Magyarországon volt példa.
Van egy takarék-betétkönybem abból az időből, egy tanító szorgalmasan fizetgette be a pengőit a bankba éveken keresztül. Aztán megkapta az ellenértékét, 46 fillért. A pengő semmit sem ért már.
 
Az alapkamat az egyik legfontosabb irányszám, azt jelzi, hogy mekkora a kockázatom hogy nem kapom vissza a pénzem. Ha magas a kamat, akkor nagy a kockázat.
Ennél is fontosabb viszont hogy mire számítunk, csökkenni fog a kamat vagy emelkedni.
Ha például veszünk egy ötéves állampapírt, 10 százalékos hozammal, majd felemelkedik a hozam 12 százalékra, akkor jól jártunk vagy rosszul? Sajnos utóbbi. Mivel már bárki 12 százalékon kap a mi állampapírunkból, nem kell neki a mi vacak 10 százalékosunk, hacsak nem adjuk olcsóbban. Azaz az öt év előtt eladjuk, lehet hogy más a tőkénket sem kapjuk vissza, pedig állam bácsi nem csőrölt be. Ha viszont az ország helyzete javul, csökken a nemfizetés kockázata, akkor eshet a kamatláb, ez pedig jót tesz a mi kis állampapírunknak. Hiszen már csak 8 százalékos hozammal lehet állampapírt venni, nekünk pedig 10 százalékosunk van. Azaz ha idő előtt kiszállunk, még többet is kereshetünk mint 10 százalék.
 
Állampapírokat két nagyobb részre osztjuk: az éven belüliek a diszkont kincstárjegyek(dkj), az éven túliak az állampapírok. A dkj egyszerű eset, lejáratkor mindig száz százalékot fizet, míg mi csökkentett – diszkont áron vesszük meg. Ha például 90 százalékon vesszük meg, az azt jelenti hogy egy 10 000 névértékű papírért 9 000 forintot adunk, ha pedig lejárt 10 000-et kapunk érte. Az államkötvény már bonyolultabb, ugyanis évente egyszer ezen felül hozamot fizet, tehát egyrészt megvesszük pl 9500 forinton a 10 000-es papírt, és évente kapunk 500-at + lejáratkor 10 000-et.
 
Az állam az állampapírokat úgynevezett aukciókon bocsátja ki. Ezek lényege hogy minden szereplő – pl bankok – adnak egy árat és egy összeget. Pl a CIB Bank venne 3 hónapos dkj-ből 4 milliárdnyit 6,5 százalékos hozammal. Az államnak a minél alacsonyabb hozam a jó, így ha volt aki 6,5 százaléknál alacsonyabb hozamra is elviszi a papírjait akkor annak adja. Ha nem, akkor megkapja a CIB. A bankok ezeket az értékpapírokat adják tovább a kuncsaftjaiknak rárakva a maga kis haszonkulcsát. Pl a CIB 6,1 százalékon adja tovább Géza bácsinak a papírt, a különbözetet meg zsebre vágja.
 
Állampapírból inkább a hosszabbtávú a jó, az is akkor ha kamatcsökkenésre számítunk. Aki például idén tavasszal bevásárolt hosszú távú állampapírból, az most ül a 13 százalékos hozamú befektetésein és röhög a mostani 6-7 százalékos ajánlatokon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://steksz.blog.hu/api/trackback/id/tr771574188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása