steksz

Rossz pénz, elvész... Szubjektív válogatás a régmúlt és napjaink legérdekesebb pénzügyi eseteiből. A legnagyobb csalóktól a legkisebb ötletekig.

Portfolio

Kérdezz!

Minden kérdést és véleményt szívesen veszek. ecoblog555@gmail.com

Részvények

2009.12.04. 17:17 Terrier

Hogy lehet ezen keresni? Mi ebben a jó? Mik a veszélyek?

A OTP részvényei 2009 március hatodikán 1232 forintot értek. A mai nap 5648 forintot. Háromnegyed év alatt aki betett egymilliót, az majdnem ötmilliót szedhetett ki.
A Phylaxia 2009 június 18-án 176 forintot ért, ma pedig csak 91-et. Fél év alatt ebben az esetben az egymillióból ötszázezret csináltunk volna.
 
Tegyük fel hogy alapítunk egy céget, ami igen sikeresen működik. Plusz pénz kéne a terjeszkedéséhez, de hitelt nem szeretnénk felvenni. Ilyenkor jöhet szóba a tőzsdei bevezetés, amikor egy sereg adatot teszünk nyilvánossá a cégről – hogy a befektetők el tudják dönteni, hogy most tényleg jól megy nekünk vagy csak át akarjuk őket verni – majd egy bizonyos jegyzési áron megpróbálunk eladni a részvényeink egy részét. Ez nekünk, mint cégtulajoknak elvileg jó, hiszen megtartjuk a többségi részesedést, amit eladtunk, az úgyis olyan sok kézben lesz, hogy a cég életébe beleszólni nem fog tudni Géza bácsi meg Mari néni. Viszont ha sikeres a cég, és a későbbiekben még jobban működik, akkor Géza bácsi a részvényét, amit megvett mondjuk ezer forintért el fogja tudni mondjuk ezerötért és boldog lesz, mivel sokszorosát kereste ahhoz képest amit bankbetéttel tudott volna.
 
Részvénnyel ugyanakkor bukni is lehet, ha szépen csődbe megy a cég, akár minden pénzünk is odaveszhet. Ugyanakkor mivel a gazdaság az elmúlt párszáz évben fejlődött, összességében az emberek mind gazdagabbá váltak, hosszú távon az járt jól, aki részvényt vett, szemben azzal aki biztosra ment és mondjuk a bankbetétet választotta.
 
Részvényt venni egy nagyon speciális piacon – a tőzsdén - lehet. Ehhez egy banknál, vagy brókercégnél kell értékpapírszámlát nyitnunk – az értékpapírszámlán különféle értékpapírokat lehet tartani, mint a részvény, kötvény, állampapír, pénzt pedig a bankszámlán – majd egy tőzsdei megbízást adnunk. A megbízásnál meg kell adnunk hogy milyen áron, milyen részvényt és abból hány darabot akarunk venni. Eladásnál ugyanez fordítva.
 
Részvényekkel kétféleképpen kereshetünk pénzt: ha a cég nyereséges, akkor az igazgatótanács eldönti, hogy a nyereséget bent hagyják a cégben, mert például terjeszkedni akarnak, vagy kifizetik a részvényeseknek. Utóbbi esetben, megjelenik a számlánkon az osztalék. Ez általában nem túl sok egy részvény értékéhez képest, de azért valami.
Az igazi kaszálás viszont a részvény árfolyam emelkedésekor jöhet el. A OTP részvényei például 2009 március hatodikán 1232 forintot értek. A mai nap 5648 forintot. Háromnegyed év alatt aki betett egymilliót, az majdnem ötmilliót szedhetett ki.
Persze pont az a szép ebben a játékban, hogy előre nem tudjuk hogy melyik részvényen fogunk keresni és melyiken bukni. A Phylaxia például 2009 június 18-án 176 forintot ért, ma pedig csak 91-et. Fél év alatt ebben az esetben az egymillióból ötszázezret csináltunk volna.
Az hogy egy részvény sokat ér vagy keveset relatív. Mindig a kibocsátáskor határoznak meg egy címletet. Elképzelhető hogy egy részvényt százezres árfolyamon bocsátanak ki, majd leesik az ára negyvenezerre. Egy másikat százforintos áron bocsátanak ki, majd felmegy az ára 300 forintra. Nem azt kell nézni hogy mennyi a névértéke (azaz kibocsátáskori értéke) az részvénynek, vagy hogy egy darab mennyibe kerül, hanem azt hogy mit várunk tőle. Ha arra számítunk hogy később jobban fog menni a cégnek, akkor vegyünk belőle. Mindig a százalék az érdekes hogy mennyit változik az árfolyam.
 
Az árfolyamokat legalább négy dolog befolyásolja.
-         Egyrészt a világpiaci hangulat. Mivel Magyarország kis ország, a külföldiek pedig nagy számban üzletelnek itt, ha a világpiacon a nagybefektetők be vannak tojva és úgy döntenek hogy mindent eladnak, akkor az árak esni fognak, ugyanis sok lesz az eladó és kevés a vevő. Ha tehát amerikában egy nagy fejes böfög valami rémisztőt, akkor az az egész világon pánikot válthat ki sokszor akár önbeteljesítő jóslatként. Hiszen ha a nagykutya megijedt, akkor tudjuk hogy a többiek is meg fognak, azaz adjunk el még most amíg nem késő.
-         Másrész az országról érkező hírek. Ha azt hallják a külföldiek, hogy ezzel a fránya Magyarországgal már megint gond van, túl sokat költünk, ismét ostobák a politikusaink, akkor hajlamosak átcsoportosítani a pénzeiket nyugodtabb országokba, azaz eladnak, az árak meg esnek. Ha viszont jók a hírek, akkor jöhet a kánaán.
-         Harmadrészt az adott szektor is fontos. Amennyiben aznap épp baj van a bankokkal, mert már megint becsődölt kettő, akkor sok nagybefektető dönthet úgy hogy elad minden bankrészvényt, akár érintve volt a csődben akár nem. És persze a fordítottja is igaz, ha egy bank rekord nyereségről ad számot akkor a többi ára is emelkedhet, még ha aznap nem is történt vele semmi különös.
-         Végül az adott cég hírei is fontosak lehetnek. Ha kiderül hogy az új kutatás bejött és ömlenek a nyereség milliók a cégre, akkor az besegíthet az árfolyam emelkedésnek és fordítva. Néha pedig eksztrém körülmények is okozhatnak áremelkedést, például ha egy konkurens cég kezdi el vásárolni a részvényt, ezzel növelve azok számát akik venni akarnak, ami áremelkedést okoz.
 
A részvények közül a legnagyobb cégek részvényeit blue chipeknek hívják, ezek a legkevésbé kockázatosak, mivel nagyok, nehezebben mozog az árfolyam akár fölfelé akár lefelé. Kisebb a kockázata egy csődnek, de arra is csekélyebb az esély hogy egy nagy buli bejön. Kisebb cég könnyebben nő dupla akkorára mint egy nagyobb. Ha kisebb céget választunk, nagyobb a rizikó.
Magyarországon négy nagy tőzsdei cég van: Otp, Mol, M Telekom (T-com), Richter. A legkisebb részvények közül pedig a Phylaxia, az Econet és a Humet a spekluánsok kedvence.
 
Ha részvényt szeretnénk venni, nem árt a stratégiai érzékünkre játszani. Találjuk hogy móhogy melyik ország, melyik szektora lesz a jövőben a nyerő és e szerint építkezzünk. Ha például az a sejtésünk, hogy Kína a jövében még erősebb lesz és a bankok is egyre nagyobbra híznak, akkor vegyünk kínai bankrészvényt. Ha azt gondoljuk, hogy mivel egyre több az öreg, és egyre több gyógyszert fognak fogyasztani, akkor vegyünk például a magyar Richter részvényeiből.

Szólj hozzá!

Címkék: befektetés részvény otp tőzsde profit phylaxia

A bejegyzés trackback címe:

https://steksz.blog.hu/api/trackback/id/tr241574108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása