steksz

Rossz pénz, elvész... Szubjektív válogatás a régmúlt és napjaink legérdekesebb pénzügyi eseteiből. A legnagyobb csalóktól a legkisebb ötletekig.

Portfolio

Kérdezz!

Minden kérdést és véleményt szívesen veszek. ecoblog555@gmail.com

A Barings Bank csődje

2010.01.02. 13:29 Terrier

Mi kell ahhoz, hogy egy 233 éves bank csődbe menjen? Elég hozzá egy rossz döntés?

A Barings bank meglehetősen komoly pénzintézet hírben állott, hiszen ez a bank finanszírozta a Napóleon elleni brit háborúkat, ahogy az amerikai állam - Louisiana - megvásárlását is a franciáktól. Ügyfélkörébe tartozott többek között második Erzsébet brit királynő. A bankot 1762-ben alapították, nem sok patinásabb társa akadt, 233 év után mégis térdre kényszerült.

Nick Leeson lett a bank végzete, a tőzsdeügynök, aki a Barings Szingapúri határidős részlegét vezette.

Leeson elvileg arbitrázs műveleteket kellett volna hogy végrehajtson. Az arbitrázs lényege egyszerű, ha ugyanaz a termék két különböző piacon / tőzsdén más áron forog, akkor az egyik tőzsdén megvesszük, majd a másikon azonnal el is adjuk, a különbséget pedig kockázatmentesen zsebre rakjuk. Igán ám, de mivel sokan játszanak erre, a különbség nem volt nagy az egyes tőzsdei árak kötött, így a bróker alig nyert valamit egy egy ügyleten, még ha hatalmas tételekkel is üzletelt. Leeson azonban nagy sikerre vágyott, ezért csak az egyik lábát kötötte meg az ügyletnek, vett de nem adott el és fordítva. Mivel hatalmas tételekben kereskedett, a japán tőzsdeindex – a Nikkei - egy százalékos elmozdulása így egymillió dollár nyereséget vagy – ha nem találta el az irányt – veszteséget okozott a bankjának. Még ez sem lett volna katasztrófa.

Azonban a Barings Szingapúri egységénél nem tartották be a kínai falat, melynek lényege hogy a kereskedési osztály és az elszámolási osztály, mindig két – egymástól teljesen független – vezető irányítása alatt áll. Leeson vezette mindkét osztályt, így – mivel ennek a területnek azaz a treasurynek belterjes és bonyolult ügyleteit amúgy sem látja át még sok szakmabeli sem - nem volt felette semmilyen kontroll. Gyakorlatilag azt csinált amit akart, nem látott bele a kártyáiba senki.

A bróker elkezdett nagyban játszani, és nagyban veszíteni. Három évig csinálta. Nyitott egy – hírhedt 88888 számú - számlát, hibakód számlaként ahol a veszteséget rejtegette. Az egyre duzzadó problémát úgy söpörte a szőnyeg alá, hogy folyamatosan növekvő – hamisított mérlegen alapuló – nyereségről adott számot. Miközben azt közölte a londoni központtal, hogy 102 milliós a szingapúri részleg nyeresége, ténylegesen már 208 millió mínuszban volt. Ha ekkor kiszáll, a bank talpon maradt volna ugyanis 350 millió font tőketartalékkal rendelkezett.

Leeson azonban úgy gondolta, hogy képes visszanyerni, amit elvesztett ezért egyre vadabbul kockáztatott. Először úgy is tűnt, hogy sikerrel járhat, de a Kobe földrengés utáni árfolyamzuhanást rosszul számolta ki, és a hatalmas tőkeáttétellel lebonyolított ügyleteken rajtavesztett. Amikor feladta, már 827 millio font veszteséget mutatott a számláló, ami óriási összeg. A Barings – minden menőakció ellenére – 1995 február 27-én összeomlott.

Nagy árat fizettek egyetlen munkatársuk butaságáért és azért mert nem tartottak be egy fontos óvintézkedést, a határidős kereskedőt kontroll nélkül hagyták játszani.

A Barings eszközeit az ING Bank vette meg, jelképes egy angol fontos áron. Leeson négy évvel később szabadult a börtönből, történetét Rouge Trader címmel megfilmesítették.

1 komment

Címkék: csalas bankcsőd leeson barings

A bejegyzés trackback címe:

http://steksz.blog.hu/api/trackback/id/tr831639225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.07.02. 14:07:43

a treasurynek belterjes és bonyolult ügyleteit amúgy sem látja át még sok szakmabeli sem"

ez a lényeg